Megvolt az első hét, a legtöbb tantárgyamból már volt előadás, most írnék mindegyikről egy-két mondatot, mert már kérdezték tőlem, hogy mit is fogok itt tanulni. Nos, elöljáróban annyit, hogy mivel otthon magasabb szinvonalú (mondjuk inkább úgy, hogy sokkal szakmaibb) a képzés, itt leginkább csak humán tárgyakat kell hallgatnunk, ami nem túl jó…

Mitológia (Mythology): az első alőadásom ez volt, alapjában véve egész érdekes, sztorizgatós-mesélgetős. Vagyunk vagy 30an, a tananyag meg görög, római, norvég/skandináv, valamint lovagi-kori mitológia (utóbbi leginkább Arthur királyra fókuszál). Lesz egy csomó teszt, szóval azért munkás ez is.

Kompozíció és reorika (Composition and Rhetoric): ez meg nyelvtan és irodalom. 15-en se vagyunk talán, leginkább esszéket vagy azok egyes részeit írogatjuk, novellákat/esszéket/tanulmányokat/stb. olvasunk valamint megtanuljuk a standard amcsi jegyzőkönyv/esszé formátumot (MLA, APA és Chicago). Már az első héten csomó házi volt, nagy szopás lesz ez a tárgy.

Logika (Logic): ez se vészes, négy féle logikát fed le a tananyag. Van benn nagyon-nagyon minimális matek és digitális technika, talán még a mesterséges intelligencia is el fog hangzani a félév során, mint valami mágikus szó. Egy brit fazon tartja és egyelőre érveléstechnikát és igaz-hamis állítások lélektanát vettük.

Történelem (Civilisation 1: Ancient and Medieval): azaz az ókor és a (kora?) középkor történelme. Szar előadás, sumérokat és tsaikat kihagytuk, amolyan in medias res kezdéssel a Trójai háborúhoz ugrottunk pár perc után és most jó darabig az Iliászt elemezzük. Igen, ez inkább irodalom vagy mitológia, kicsit nevetséges – talán tényleges történelem is lesz később (és ennek második része is van az ipari forradalom és tsai. témakörben).

Fizika labor (Physics Laboratory 1): no ez megint mulatságos, első laboron egy labda sűrűségét kellett kiszámolni és több mérés alapján statisztikát készíteni Excelben – persze minden képlet és útmutatás adott volt. Szóval semmi olyasmi, amit egy általános iskolás ne tudna megcsinálni. Kétfős csoportok vannak, én egy amcsi sráccal voltam, aki már ebben a témában sem volt a topon…

Jelek és rendszerek (Signals and Systems): az említett, kicsit kavarós tárgy. Otthon sokszor elbuktam, itt merészen, az otthoni tanárral való konzultálás nélkül felvettem, remélve, hogy akkreditálni tudom majd. A tematika egyébként nagyrészt ugyanaz, mint az otthoni, egy dagadt fazon tartja, és sok-sok villamosmérnökkel együtt vagyok (a sok-sok itt mondjuk 30at jelent).

Önálló labor/diplomamunka/akármi (Computer Science Project): ez egy kétféléves projektmunka, aminek egyik félévét otthon diplomamunkának fogják elfogadni, ha minden jól megy. Még nem választottam projektet, de több iránt is érdeklődöm. Majd errl valamikor még részletesebben is…

Szóval ezekkel küzdök jelenleg, tiszta olyan, mintha középsuli elején járnék megint…

Ugyan még nem ért véget, de már hamarosan – szerda reggel már minden tárgyamból voltam legalább egy előadáson/laboron.

Alapvető különbség az ottani tömegtermeléshez képest, hogy itt kiscsoportokban folyik az oktatás. A tantermek harminc, harmincpár fősek (saccra), és azok se nagyon vannak tele. Több kurzust is bemutatkozással kezdtünk, és volt tanár, aki említette, hogy 2 héten belül már tudni fogja a neveket – szóval mint középsuliban otthon.

Másik eltérés, hogy itt teljesen más tárgyak vannak, aminek mi kicsit megússzuk a levét. A BSc képzés ugyanis itt sokkal egyszerűbb, szinte több humán tárgyuk van a hallgatóknak, mint mérnöki. Ennek megfelelően nekünk főként ezeket kell pótolnunk a diploma megszerzéséhez, nem a műszaki tárgyakat. Itt a diákok tanulnak történelmet, társadalomtudományt, nyelvtant – ismét csak mint középsuliban otthon (erre mondta nekem Dr. Shoaff a mérnök informatika tanszékvezető, hogy “mi ott Európában” túl kultúráltak vagyunk, és mi ezt már gimiben rég megtanultuk).

Valamint itt sokkal több a számonkérés. Egyik előadáson azt mondták, hogy 12 teszt lesz a félév során (igaz csak a 6 legjobb számít bele a jegybe). De máshol is említették, hogy 2-3 hetente teszt, valamint félévközi és félév végi vizsga is van. És ehhez hozzátartozik, hogy nincs pótzh, nincs ismétlő/utóvizsga, nincs semmi – egy lehetőség van, tessék élni vele…

Szóval mindent sokkal messzebbről, kicsiben kezdenek, de azért a végére tanulnak is valamit  (mondjuk az utolsó 1,5 évben). Persze előnyei is vannak ennek: írni biztosan tudni fognak az x+1-edik nyelvtan és irodalom kurzus után (egy mérnöknek azt is tudni kell!), valamint ha valamit megtanulnak azt tényleg megtanulják szerintem. Otthon belenyomják az ember fejébe a lexikonokat – itt igaz, hogy jóval kevesebbet tanulnak, de szerintem azt alaposabban. Plusz itt négy év a BSc, 2 év az MSc és 4 év a doktori – az igazi munka az MSc-n kezdődik.

Majd valamikor értekezek a tárgyaimmról is, azok is mókás történetek.