Amit egy rövid sztorival szeretnék ábrázolni, ma délután történt az eset.

Volt 2 felesleges Daytona 500-as jegyem (NASCAR nyitófutam, most hétvégén lesz), meghirdettem Craigsliten és eBayen. Kaptam egy hívást Cocoaról, ami 30-35 percnyire van innen kocsival, hogy érdekelné XY-t a két jegy.
Oké, én Melbourne-ben vagyok, holnap reggel járok arra, ha esetleg úgy OK.
Nem, idejönnek ők, mindjárt itt vannak.
Kocsiba bepattantak, kb. háromnegyed óra múlva itt is voltak. Jegyeket eladtam nekik, beszéltünk két mondatot, köszönjük, helló – és már úton is voltak visszafele. Az a fél tank benzin úgyis olcsóbb mint egy jegy (amit amúgy drágábban adtam nekik, mint a jegyirodai ára volt, mielőtt még elfogyott volna).

Nagyjából így működik ez itt – egyrészt minden eleve messzebb van, mint otthon, nagyobbak a távolságok, másrészt  az embereknek nem para 30-40-50 percet utazni, csak hogy megvegyenek valamit vagy akár elmenjenek egy szórakozóhelyre.

Ha már itt tartunk, fun fact:
2009-ben átlag 45,6 cent adó volt egy gallon benzinen (USA-átlag, az egyes államok között ingadozik, van állami adó része, és országos (“federal”) adó része, tipikusan az előbbi kicsit több). Ez annyit tesz, hogy literenként 12,04 cent az adó a benzinen – ez a mostani egész magas árfolyamnál kemény 24 Ft. Mellesleg Kanadában nagyjából literenként annyi mint itt gallononként, szóval 90-100 Ft.