Nemrég a világsajtó a Floridai téllel volt tele, ugyanis január első fele tényleg klasszikus értelemben vett tél volt: itt is fűteni kellett (a villanyhálózat meg is sínylette pár helyen),  napközben is meglehetősen hideg volt, és több helyen is havat illetve jeget láttak közép- és dél-Floridában. Én is találkoztam apró hó (jég?) eséssel, valamint New Orleansben is beszéltem emberekkel, akik pár órával korábban hóhullást láttak. Jól jött a kabát itt is, nem csak Chicagoban és New Yorkban :)

Persze ez nem “normális” tél itt, ez kb. emberemlékezet óta a leghidegebb volt. Ugyanakkor a tél egész változatos tud lenni errefele,  néha nagy különbségek vannak a nappali és éjszakai hőmérséklet között, éjszaka többször is előfordul 10 fok alatti hőmérséklet (ma pl. kb. 6 fok várható éjszakára). Nappal azonban még a hidegebb napokon is 15 fok felett van, melegebb napokon inkább 20-25 fok, főleg most, február közepe felé közeledve. Persze ezen ront a “wind chill”, a szél egész hideg tud lenni – egy épület mellett a napon kellemes meleg tud lenni, de kevésbé szélvédett helyen 5-10 fokkal hűvösebbnek érzi az ember a klímát.

Valamint egész sok eső van, azok is tudnak egész változatosak lenni, néha jön egy igazán masszív trópusi eső, máskor meg egész nap csak csepereg néha.  Ennek megfelelően a páratartalom is csakúgy ingadozik, mint ősszel, bár most alapvetően alacsonyabb.

Szóval nem hiába “telel” itt sok gazdag ember (persze sokuk a forró nyarat kerüli, az északon is jó), esős, hűvösebb napokon egy enyhe magyar őszre, melegebb napokon meg egy szép tavaszra emlékeztet a floridai tél.

A floridai tél is a post from: Irány Florida!

Kezdjük például a gyíkokkal. Mindenfelé tucatjával futkosnak, még a ház falán is, oldalvást. Nagyon gyors kis jószágok, többségében napoznak (pl. a cipőmön ücsörögve), de ha ember közelít hozzájuk egy pillanat alatt már máshol is vannak.

Aztán ott vannak a kedvenceim, a mókusok. Belőlük is sok van, fel-le rohangásznak az egyetemi pálmafákon. De egyébként már nem egyszer láttam házak között, vagy épp az úttesten keresztül futkosni is őket. Nem a nagyobb, barnás-vöröses színű, mint ami otthon van, hanem kicsi, szürke fajta. A minap kb 1,5 méterre falatozott egy tőlem, de általában messziről elkerülik az embert, szintén nagyon gyorsak.

A Kennedy Space Centernél pedig egy tatuval találkoztunk. Nyugisan turkálta az egyik parkoló melletti füves részen a talajt. Azt nem tudom, hogy mekkora egy standart tatu, ez egész pici volt, megeshet, hogy csak egy bohó fiatal volt, ki betévedt az emberek közé.

Cocoa Beachen, az elhalasztott űrsiklóindítás-lesen pedig tarisznyarákkal futottunk össze. Illetve futni csak ő futott a sötétben, szintén bazi gyors jószág.

Jut eszembe: vannak itt még aligátorok is. Itt Melbourne-ben nem igazán, de a Kennedy Space Center felé menet két nagy mocsaras-vizes terület között kell elmenni (valójában fél Florida mocsárra épült), ott nem egy krokit láttunk kuksolni. Állítólag nem veszélyesek, csak ha köztük és a víz között áll az ember, mivel akkor nem látnak esélyt menekülésre, és megeshet hogy támadnak.

Valamint állítólag annak is egész drámai oka van, hogy a füvet hatósági rendelet szerint folyamatosan nyírni kell: mert ha nem, megfészkelnek benn a kígyók. Szerencsére velük még nem találkoztunk, de azt mondják, hogy nem is nagyon lehet. Az összes amerikában élő mérges kígyó megél Floridában is, de nekünk azt mondták, hogy a szerencsére a mérgesek a kisebbek, őket megeszik a nagyok…

És találkoztam ezernyi aprósággal, rovarral is már: fura, hatalmas darazsak, színes pillangók, mindenféle méretű bogár és hangya, valamint békák. Ja, és csótányok, de azok a lakásban vannak tucatjával…

Kisállatok is a post from: Irány Florida!